1653 - Zrínyi levele a horvátországi parasztfelkelésről

„Hogyha pedig ez a békés orvoslás eredményt nem érhet el, semmi más módot nem látok, mint hogy azokat fegyverrel törekedjem lecsendesíteni.”

 

1653. decemberében kiteljesedett és egyre jobban elharapózott a horvát parasztfelkelés tüze, amelyről a horvát bán, gróf Zrínyi Miklós 1653. december 23-án kelt latin nyelvű levelében beszámolt az uralkodónak, III. Ferdinándnak:

 

„Legszentebb Császári és Királyi Felség, Legkegyelmesebb Uram!
Emlékezhet kegyelmesen Szent Felséged, hogy minap a legalázatosabban beszámoltam Erdődy Imre gróf lázadóinak ügyéről, és ennek megfelelően, ha teljes körű megegyezést nem is, de a megbékélést Legszentebb Felséged további rendelkezéséig elértem; azonban az Erdődy grófok itt az országban megjelentek, nem tudni, milyen meggondolástól vezetve, s intésemet is figyelmen kívül hagyva, miután maguk között valami szűk körű tanácskozást tartottak, azon megfontolásra jutottak, hogy fegyveres kézzel rájuk törnek, és meggondolatlanul rájuk is törtek: hát bizony katonáik közül mintegy harmincat elvesztettek. És ennek nyomán olyannyira erőre kapott azoknak a parasztoknak vakmerősége és nyakassága, hogy már mind szomszédaikat és más alantasokat szövetkezésre izgatnak, mind készen tartanak némelyeket – miként tegnap tudomásomra jutott –, hogy azon vidék Novigradnak hívott várát elfoglalják, nemkülönben, hogy magukat sáncokkal és árkokkal erősítsék meg, ráadásul a dolog csakugyan veszéllyel teli, amennyiben felkeltheti a török gyanakvását. Emiatt én tüstént, a legnagyobb igyekezettel erre fogom fordítani minden erőmet, az országgyűlést is összehívtam rövid határidővel, hogy ha teljesen nem is rendezhető el, legalább Legszentebb Felséged biztosainak kiküldéséig vagy nekem adandó utasításáig csillapodjék az ügy.


Hogyha pedig ez a békés orvoslás eredményt nem érhet el, semmi más módot nem látok, mint hogy azokat fegyverrel törekedjem lecsendesíteni. Ebben az esetben viszont, Legkegyelmesebb Uram, muraközi katonáimon kívül kevés áll rendelkezésre Horvátországban, akikben nyugodtan megbízhatnék, amint ugyanis előzőleg megírtam Felségednek, úgy az ország katonái, mint a báni katonaság a szükség számos kötelékével kötődnek azokhoz. Én azonban mindazonáltal mindent meg fogok kísérelni, hogy a közbéke és Legszentebb Felséged szolgálata sértetlenül megmaradjon. Eközben legalázatosabban könyörgök Legszentebb Felségednek, hogy korábbi levelemre mihamarabb méltóztassék uralkodói válaszát adni, hogy tudjam Felséged kegyelmes akaratát. Azért is könyörgök Felségednek, hogy abban az esetben, ha a szükség nagyobbodna, és az alantasok zavargása növekedne, úgyhogy letörésükre én egyedül nem lennék elégséges, Felséged méltóztatna meghagyni gróf Leslie tábornoknak, hogy katonáival az ellenállásra velem együtt kész legyen, s hasonlóképpen a károlyvárosi generálisnak is. Hogy az ország gyűlésének és tárgyalásomnak mi lesz a kimenetele, Felségednek mielőbb megírom. Isten tartsa meg Legszentebb Felségedet hatalomban és gazdagságban.


Varasd, 1653. december 23.

 

Legszentebb Felséged legalázatosabb alattvalója
C Nicolaus a Zrin”

 

Zrínyi Miklós válogatott levelei. Bp. 1997. 63-64.