Zrínyi Miklós 1657. április elején kelt levele, melyet Batthyány Ádámnak címzett s melyben a konstantinápolyi hírekre hivatkozva a tatár segédhadak mozgósítását jelzi, s véli a velencei területek (az adriai-balkáni partvidék) ellen szánt tatár támadás, akár magyar területre is kiáradhat...

"Szolgálok Kegyelmednek, mint jóakaró Bátyámnak. Meg nem mondhatom Kegyelmednek, édes Bátyám Uram, mely nagy szüvem fájdalmával értettem halálát mi kegyelmes urunknak, koronás királyunknak, mely micsodás gonosz consequentiát hoz az egész köröszténségre, maga is megítélheti Kegyelmed, semmi jót bizony nem várhatunk. Az velencések harca penig bizon keserű volt, mert több 3 ezer embereknél veszett, s ím mast jüve levelem Constantinapolbul az rezidenstül, hogy hatezer tatárt küldtek a törökök, bizonyosan az velencések ellen, mondják, de félek rajta, hogy annak szüne alatt több is lészen, s minékünk is jut benne. Azt is Kegyelmednek bizonyosan írhatom, hogy az törökök Csicsót (a mai Somogycsicsó - megjegyzés tÅ‘lem) akarták megépíteni, nem tudom most vannak-e még abban a szándékban. Isten tartsa meg Kegyelmedet sok esztendeig jó egészségben, édes Bátyám Uram. Az Kegyelmednek szolgája s öccse
G Zrini Miklos"

lásd. Zrínyi Miklós válogatott levelei. Bp. 1997. 98.