Zrínyiújvár, vár Új-Zrínyivár a Muraköz védelmének stratégiai kulcsa, Zrínyi Miklós a Porta tiltakozása ellenére építette fel, s nagyon hangsúlyosan a kanizsai török portyázásainak letörését is szolgálta. Az 1663-64. évi nagy török háború idején, a nagyvezér fÅ‘serege ostrommal foglalta el és Montecuccoli tábornok szeme elÅ‘tt fölrobbantották és elpusztították. 

Zrínyi már 1661-ben belekezdett a muraközi birtokán – minden tiltás és rosszallás ellenére – Zrínyi-újvár erÅ‘sségének megépítésébe, amely stratégiailag nagyon fontos helyen feküdt, ellensúlyaként a törökök kanizsai várának, s egyben védelmet biztosítva Stájerországnak (a graziak örömmel támogatták az építkezést). Alig egy esztendÅ‘ múltán ezt olvashatjuk a Grazi Haditanácshoz írt latin nyelvű segélykérÅ‘ levelében (kelt. Csáktornya, 1662. március 26.):

"A mostani nagyon veszedelmes idÅ‘kben engem, új váramat – amely mind az én szigetem, mind az egész szomszédság védelmére épült –, valamint magát a szigetet végsÅ‘ pusztulás fenyegeti és készül ellene az egész kereszténység esküdt ellensége részérÅ‘l; (…). Ha ekkora szükségeben és fenyegetÅ‘ romlásban valóban bizonyos lehetek a Karok és Rendek segítségében, a magam tehetségéhez képest vérem ontásával és életem kockáztatásával is azon leszek, hogy hűségemrÅ‘l minden szomszédom tisztes és bizonyos tanúságot tehessen az utánunk következÅ‘knek. (…) Segítségük elhatározásával az Istennek igen kedves, az egész kereszténységnek (…) biztonságos megmaradásukért, Å‘rködöm és harcolok (…)."

A Porta és Bécs között eddig fennálló "frigy" értelmében azonban nem volt szabad új erÅ‘dítményeket emelni, s ez akár casus belli-nek is számíthatott. Az Udvari Haditanácshoz írt Légrádon, 1661. július 5-én kelt levelében ekként vázolja Zrínyi-újvár megépítésének okait:

"…ha a háború a törökkel megkezdÅ‘dik, az egész itteni végvidéken nincsen olyan, egész sereg befogadására alkalmas hely, mint ez — ahonnan Kanizsát, Berzenczét, Segesdet, Szigetet könnyen el lehetne érni." 

Nem is volt a töröknek alkalmatossága, hogy a megerÅ‘sített védelmű Zrínyi-birtokokra baj nélkül bemehessen.

"Zerin-oglu határszéli kirintéjében belül egymástól egy ágyúlövésnyi távolra a dombokon sorba állítva vigyázó vagyis híradó tornyok vannak, mindegyik telis-tele katonával. Bármely oldalról jöjjön az ellenség, az azon az oldalon levÅ‘ toronyból ágyút sütnek el. "

Érdemese megjegyezni, hogy Zrínyi már 1657-ben készül a törökök nagyobb erejű támadására, s Csáktornya megerÅ‘sítésén fáradozik, ehhez kért anyagi támogatást Grazból, amely egy 1657 márciusában keltezett latin nyelvű levelébÅ‘l kitűnik. Vö. A stájer rendekhez. In: ZMvl. 95-97.
A Gráci Haditanácsnak. In: ZMvl. 125-126.
Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. 346-347.
Evlia Cselebi. 67.