1663 - gr. Zrínyi Miklós olasz nyelvű levele

1663. április végén Zrínyi olasz nyelvű levelében indokolta a törökkel való szemben állását a Velencei Köztásrsaság bécsi követének Giovanni Sagredónak (a levél eredetije nincs meg, így a címzett sem bizonyos)…

 

Hogy a török ellenfél Zrínyit ennyire félte és gyűlölte és legádázabb ellenségének tartotta, az a horvát bánt cseppet sem aggasztotta és zavarta, sőt minél inkább igyekezett e hírnevét megalapozni és erre igen büszke volt. E hírnévre – jól tudta – a szigetvári hős dédapa emléke éppúgy predesztinálta, mint saját vitézi neve. Kiderül ez egy olasz nyelvű 1663. április 30-án, Csáktornyán keltezett leveléből is:

 

"Hogy én vagyok a török szándékainak célpontja, nem tartom tréfának, sőt a legnagyobb dicsőségnek veszem, hogy egy ilyen páratlanul erős ország és hatalom ilyen sokra becsül. Remélem, nemes lovaghoz és katonához illő ellenállásra találnak bennem, ha erőben és embereim számában nem is vetekedhetem vele, de bátorságban és harci kedvben nem adom alább nála. (…) De ha magamra maradnék is, legalább nem halok meg hitvány emberként, mert a vallásért és hazáért meghalni legnagyobb dicsőség (…). Nem szokatlan immár az ilyen halál családunkban, hiszen ugyanígy végezte dédapám Szigetvárott, aki a megígért segítség híján inkább akart dicsőségesen meghalni, mint hitvány emberként megmaradni. (…) Hogy a török azt mondja, nem lehet béke ott, ahol én vagyok, azt elhiszem, mert ha nem is tettem soha semmit az úgynevezett béke ellen, amely köztünk és a török között fennáll, de gyakran igyekeztem elrontani az étvágyukat és elvenni a kedvüket a stájerországi kövér falatoktól ? ami bizony felettébb nem tetszett nekik, és étvágyuk csak egyre nő, mert továbbra is kielégítetlen. " 

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat.