1664 - Köprülü Ahmed hadjárata

1664. május 8-án indult meg Köprülü Ahmed vezérpasa körülbelül 40-ezer főt számláló serege az újabb magyarországi hadjáratra. Az előző esztendőben - 1663-ban - már erővel szerezték meg a felvidéki Érsekújvárt (ezzel a törökök magyarországi hódítása ekkor érte el legnagyobb kiterjedését) s seregével csak Belgrád (Nándorfehérvár) térségébe húzódott vissza téli szállásra, hogy a hadjáratot az elkövetkező esztendőben folytassa...

 

1664 tavaszán a keresztény csapatok igyekeztek kiaknázni az elért sikereket: Zrínyi magyar és horvát, illetve Hohenlohe birodalmi német csapatai megkezdik Kanizsa vívását. Közben a császári csapatok a felvidéki területeken kezdik el az elmúlt év folyamán elveszett kisebb erődítmények visszahódítását: felszabadult Nyitra és Léva, valamint a Zsarnóca mellett a váradi pasa csúfos vereséget szenvedett.

 

Zrínyi Miklós sikerei nagy lelkesedést okoztak egész Európában, ugyanakkor kicsinyes és nemtelen féltékenykedés kezdődött ellene a bécsi Udvarban, s tudjuk, hogy az uralkodó egyáltalán nem akarta a horvát bánt a nemzetközi hadak élén látni, sőt még a Rajnai Szövetséggel való együttműködését is nehezményezték, diplomáciai aknamunkába kezdtek ellene. Irigység és féltékenység hátráltatta. A bécsi Udvarban, a Haditanácsban és Montecuccoli tábornok személyében számos ellenfele akadt. Bármekkora hírnévre tett szert, elképzelhetetlennek tartották, hogy egy magyar parancsnokoljon a nyugati tisztek felett.

 

Kanizsa ostroma sem a tervezettek szerint haladt: kevés volt a muníció, késett az erősítés az utánpótlás. A Bécsben megígért segítség elmaradt. Hamarosan híre érkezett, hogy a török fősereg, a nagyvezér vezetésével felkerekedett téli szállásairól, és 1664 májusában az újjáépített eszéki hídon keresztül megkezdte a felvonulást, hogy az ostromlott Kanizsát felmentse. A keresztény erők félbehagyták az ostromot és visszahúzódtak a Mura folyó vonalára. A kanizsai kudarc kiváló alkalmat kínált az Udvarnak, hogy a túlontúl önállóan politizáló és népszerű Zrínyi Miklóst félreállítsák. Hamarosan azonban újból tragikus fordulatot vettek az események Zrínyi számára.

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

 

Köprülü Ahmed nagyvezér (1635-1676)

ábrázolása egy XIX. század végi magyar metszeten.