Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjáratának mérlege: 

Zrínyi bár "számtalan" ütközetben, portyázásban és cselvetésben, illetve ostromban küzdött nevét mégis az a hadjárat tette teljesen ismerté, amelyet 1664 kora telén indított meg, azzal a stratégiai céllal, hogy a törökök Magyarországra vezetÅ‘ fontos útvonalán az eszéki hidat felégesse, s így a nagyon fontos Kanizsa ostromához hozzá kezdhessen.

Az elképzelés tökéletesen kidolgozott, jó haditerv volt, amely részben sikerült csak, hiszen Bécs akadályoztatása miatt a fÅ‘ stratégiai cél, Kanizsa elfoglalása nem valósulhatott meg. Ennek ellenére egyetérthetünk Perjés Géza összegzésével:

"Egyébként a hadjárat – eltekintve nagyszerű eredményeitÅ‘l – katona technikai szempontból is, figyelemre méltó még az egyetemes hadtörténet mércéjével is! A francia hadtörténészek rendkívül büszkék Turenne 1674. évi elzászi hadjáratára, arra hivatkozva, hogy ez a nagy hadvezér szakított a kor szokásaival, és téli háborúra, mert vállalkozni. (…) Pedig, ha összehasonlítjuk a két hadvezér seregének menetteljesítményét, feltétlenül Zrínyi javára billen a mérleg. Turenne kb. 250 km-t menetelt, de ebbÅ‘l mindössze 120 km-t tett meg harci körülmények között, és ebbÅ‘l is 60 km esett az üldözésre, ami egyébként alig volt annak nevezhetÅ‘, mert a német hadak hanyatt-homlok menekültek ki Elzászból. Ezzel szembe Zrínyi oda-vissza 460-490 km-t tett meg, végig ellenséges területen. Amíg tehát Turenne számára csak 120, de inkább csak 60 km-en keresztül jelentett gondot a biztosítás és az ellátás, Zrínyinek négyszer-nyolcszor hosszabb menetvonalon kellett mindenrÅ‘l gondoskodnia. Amellett a XVII. századi Elzász sokkal népesebb és összehasonlíthatatlanul gazdagabb volt, mint Somogy és Baranya." 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. ZrínyitÅ‘l Rákócziig. - kézirat