1684 - A szentendrei csata

1684. július 10-én zajlott le a szentendrei csata, melyben a Buda ostromár vonuló szövetséges keresztény sereg – nem sokkal azután, hogy a Duna bal partján előrenyomulva a váci csatában legyőzte a törököket és elfoglalta Pest városát, immár átkelve a Dunán, a jobb parton Buda ellen vonult. Ennek megakadályozására vonult ellene Musztafa aleppói pasa és kezdeményezett csatát Szentendrénél…

 

„Pest könnyű és gyors elfoglalása után a parancsnokló tábornokok véleménye megoszlott a következő lépést illetően. Maga Károly herceg és Rüdiger Starhemberg elégtelennek ítélték csapataikat a vár bevételére (Buda). Végül is Bádeni Lajos álláspontja győzött. Miután Pestet 1400 gyalogossal és 300 lovassal megerősítették, Vácnál, a Szentendrei-szigeten létesített két hajóhídon július 8-10-én átvonult a hadsereg a Duna jobb oldalára, hogy észak felől közelítse meg Budát. Az éber törökök látva a szövetséges had szándékát, Musztafa aleppói pasa parancsnoksága alatt 1684. július 10-én 20-ezer lovassal, 800 janicsárral és 2 ágyúval vonultak ellenük. A mozlim erőket Szentendrénél, egy ingovány védelmében már csatasorban állva találták az ostromra vonulók, akiknek a jobb szárnya a magaslaton, a bal pedig a Duna mellett foglalt állást. A pasa hibásan ítélte meg a helyzetet, mert azt hitte, hogy a szövetséges sereg előhadával áll szemben, s nyomban támadásra vezényelte katonáit. Bal szárnyuk átkaroló támadásra lendült a keresztény jobb szárny ellen, de ott Caprara tábornok 2 dragonyosezreddel nem csak sikeresen visszaverte a török lovasrohamot, de a közben mozgásba jött egész arcvonalon kibontakozott az ütközet a szövetséges csapatok teljes győzelmével végződött. A következő nap a két sereg még farkasszemet nézett ugyan egymással, de a törökök 12-én jobbnak látták visszavonulni s Buda védelmében a vártól 18-20 km-re délre fekvő Hamzsabégnél (Érd) táboroztak le.”

 

A kép felirata hibás: nem 1683, hanem 1684 a helyes dátum.

 

lásd. Sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983. 52-53.