1686. május 26. után történt, hogy már készen állt a szövetséges sereg, hogy meginduljon Buda ostromára…

„Ismerkedjünk most meg a török ellen 1686-ban Magyarországon felvonuló hadakkal. A várak és városok helyőrségein túlmenően a haderőt négy csoportba helyezték el: Szolnok térségében, Erdélyben, a Dráva mentén, s mindenekelőtt a budai várnál.
A Szolnok térségében állomásozó seregtest főparancsnoka Peter Mercy, majd Antonio Caraffa altábornagy, s végül Hans Heisler tábornok vezénylete alatt 3900 császári katona szolgált, kiket 6 ezer magyar – többségükben huszár egészítette ki. A magyarok többsége Thököly korábbi hadaiból verődött össze, s parancsnokaik egyike Barkóczy Ferenc, a felső-magyarországi hadak vicegenerálisa volt.

Erdélyben Friedrich Scherfenberg altábornagy főparancsnoksága alatt 10 ezer fegyveres állomásozott. E császári erőkhöz Csáky László vezetése alatt 2 ezer főnyi magyar járult.
A Dráva mentén Horvátországban gróf Hans Schulz lovassági tábornok főparancsnoksága alatt 6100 katona állt fegyverben a felső-rajnai kerület csapataival és a ma már meghatározhatatlan számú magyar és horvát felkelő sereggel. A különböző várakban (…) 7500 katona teljesített szolgálatot.

A Buda ellen felvonuló főseregen kívül 35 600 ember állt készenlétben Magyarország területén és a magyar és horvát felkelő sereg.
A Buda ostromára vonuló fősereg két részből állt: a Lotharingiai Károly herceg és a Miksa Emánuel bajor választófejedelem főparancsnoksága alatti két seregtestből.

Lotharingiai Károly hadának gyalogsága felett gróf Rüdiger Starhemberg, lovassága felett Aeneas Caprara tábornok parancsnokoltak. A tüzérséget Eugén Croy herceg táborszernagy vezényelte. Ide osztották be a sváb, a brandenburgi, a frank és a svéd csapatkontingenseket is.

E seregtest összetétele és létszáma így alakult:

- császári csapatok: 24 230 fő (gyalogság: 13 350 fő, lovasság: 7 680 fő, dragonyosok: 3 200 fő),
- brandenburgi csapatok: 7 264 fő (gyalogság: 5 195 fő, lovasság: 2 069 fő),
- sváb csapatok: 4000 fő (gyalogság: 2000 fő, lovasság: 2000 fő),
- frank csapatok: 3000 fő (gyalogság: 1000 fő, lovasság: 2000 fő),
- svéd csapatok: 1 300 fő,
- aknászok: 29 fő
- vezér- és tábornoki kar, mérnökök, orvosok, tolmácsok, postások, papok stb. kb. 300 fő,
Lotharingiai Károly herceg hadseregcsoportja a magyarok nélkül összesen: 40 123 fő.

Miksa Emánuel bajor választófejedelem hadseregcsoportjában találjuk a magyar származású Serényi János táborszernagy vezette bajor csapatokat, Christian szász-weisfelsi herceg vezénylete alatt álló szász erőket és a császári csapatokat Bádeni Lajos lovassági tábornok parancsnoksága alatt. A létszámviszonyok a következő szerint alakultak:

-    bajor csapatok: 8 000 fő (gyalogság: 5 000 fő, lovasság: 3 000 fő),
-    szász csapatok: 4 700 fő (gyalogság: 3 000 fő, lovasság: 1 700 fő),
-    császári csapatok: 8 350 fő (gyalogság: 6 750 fő, lovasság: 1 600 fő),

Miksa Emánuel hadseregcsoportja összesen: 21 050 fő. (…) Ezek alapján a Buda ostromára induló szövetséges haderő létszáma a magyarok nélkül: 61 173 fő.”

„Külön kell tárgyalnunk a magyar katonai erők résztvételét a Buda elleni hadműveletekben. 1686 márciusában tartott tanácskozás 20-24 ezerre becsülte a bevonható magyar fegyveres erők létszámát. Ebből a keretből 8 ezernél több a drávai, a szolnoki és az erdélyi seregtestnél szolgált. A négy magyarországi főkapitányságból: a kassai (a felső-magyarországiból), a bányavárosiból, a győriből és a Kanizsa ellen valóból Buda megvívására rendelt csapatok létszáma nem volt állandó, hanem az a különböző időben való táborba szállásnak megfelelően változott. A győri, a bányavárosi és a Kanizsa ellen való főkapitányságból 7,5-8 eze, Szolnok térségéből Caraffa hadtestéből 4-4,5 ezer ember érkezett. Koháry István a bányavárosi generalátusból, valamint Csáky László Erdélyből Scherfenberg csapataiból 1500-1500 katonával érkezett. Buda elfoglalásában tehát mintegy 15 ezer magyar katona vett részt. (…) A magyarság száma azonban a Buda alatti 15 ezernél nagyobb számban harcolt ebben az időben a török ellen, mert hol itt, hol ott ütött rajta egy-egy kisebb-nagyobb fegyveres csapat a muzulmán ellenségen. Buda ostromának második fázisában pedig különböző helyekről meghatározhatatlan számban újabb és újabb magyar csapatok érkeztek erősítésül. Egy sor kimagasló teljesítményt nyújtott magyar tisztet találunk a Buda falai alatt felsorakozott csapatok élén: Barkóczy Ferenc, Petneházy Dávidot, akik korában Thököly zászlai alatt kuruc csapatokat vezényeltek. Ott voltak többek közt az öreg Esterházy János, és az idősebb Bercsényi Miklós vicegenerálisok, Koháry István, az ifjú Bercsényi Miklós sellyei és Erdődy György lévai kapitányok, Bottyán János esztergomi huszár kapitány és Semsey András ónodi főkapitány, valamint a legendás hírű győri kapitány, Fiáth János is. (…)

XI. Ince pápa keresztesbullája hívó szavára kb. ezer főnyi önkéntes érkezett Budavár ostromára, mivel teljes bűnbocsánatot ígért azoknak, akik kiveszik részüket a pogány török elleni küzdelemből. (…) Elsősorban előkelő urak, grófok, bárók sőt hercegek is érkeztek az itáliai félszigetről, Spanyol- és Franciaországból, a német birodalomból, a Velencei Köztrásaságból, Angliából és Skótországból. A legnépesebb csapat a spanyol Katalóniából jött 300 harcossal. Az olasz földről 20 talján önkéntes érkezett.”

Sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983. 94-96.

A képen vértesek "vasas németek"

...a bal szélső lovas dragonyos.A puska és a zöld felöltő a jellegzetessége.A sárgás felsőkabátok 2-3 mm vastag nyersbőr "buffcoat" ami vágások,repeszek és eső ellen jól védett.A látszólag polgárias háromszög posztó kalapok belsejében acélváz vagy komplet kobak lapul...