Mivel gróf Marsigli, mint a császári hadsereg ezredes hadmérnöke jelentős szerepet játszott a török alóli felszabadító harcokban, s így nagyon fontos műszaki főtisztje volt a budai ostromnak, így az ő oldalán folyamatosan megosztjuk a budai ostromműveletek eseményeit…

1686. június 18-án kezdődött meg a török uralom alatt álló Buda ostroma.

„Buda visszavétele. 1686. június 17. – szeptember. 6.

Június 8. hétfő:

A császári tüzérség egész nap keményen dolgozik. Tizenkét óra leforgása alatt több mint 400 bombát és robbanó golyót lőnek ki, hatalmas kárt és rémületet okozva az ellenség körében. (A lövések száma óránként mintegy harminchárom, tehát egy-egy ágyú nagyjából két percenként szólal meg valamelyik ütegben.) A törökök, hogy elejét vegyék a tűzvésznek sietve lebontják a gyúlékony háztetőket.
Károly herceg és a brandenburgiak harcvonalán két új, egyenként hat ágyúból álló üteget állítanak fel a várfalhoz legközelebb eső, negyedik párhuzamos vonalba, a rések és a mögöttük emelt cölöpsor (paliszád), valamint a bástyák törésére.
Az aknászok eredménytelenül keresik a törökök ellenaknáit az Esztergomi rondellánál. Ugyanakkor a Sziavus pasa bástyánál deszkából alagutat építenek, de a törökök felfedezik és felgyújtják, így az aknászoknak vissza kell vonulniuk.

Június 9. kedd:

A törökök kora reggel aknát robbantanak a Sziavus pasa bástya előtt, majd a rés cölöpgátja mögül kitörést színlelnek. Amíg a császáriak erre figyelnek a Bécsi kapun át 400 janicsár rohanja meg a faltól alig 25 méterre lévő negyedik párhuzamos árok brandenburgi őrségét. Nagy zavar támad: a tiszteknek nem sikerül megállítani a futó legénységet, akik a harmadik párhuzamos árokba menekülnek, miközben néhány vakmerő török fölgyújtotta a középső és a bal oldali bástyát falszakasz (kortina) alá mélyített brandenburgi akna (- július 6.) deszka- és gerendabejáratát. A janicsárok még tovább nyomulnak, de a Starhemberg-ezredbeli Wirth őrnagy muskétásaival visszaszorítja őket. A brandenburgiak és Károly herceg egységei százötven embert veszítenek. A törökök csupán tízet. A halottak között van Wachtenheim sváb alezredes, Schönerl kapitány a frank ezredből, a brandenburgiak közül pedig Wobeser kapitány és Borstel hadnagy.

Egy török ellenakna fölveti a Sziavus pasa bástya előtt mélyített aknák, amelyben hat császári aknász dolgozik. Kettőt sikerült kimenteni, a másik kettő csodával határos módon maga szabadul: egy botra kötözött kést forgatva fúrtak maguknak szellőzőnyílást, majd másnap kikászálódtak a föld alatti üregből. A legtapasztaltabb aknász, azonban társával együtt odaveszett.”

Janicsárok a július 9-én végre hajtott kitörés bátor vitézei. Nagy sikert jelentett a védőknek és nagy veszteséget az ostromlóknak.

bejegyzések forrása: Varga J. János: „Buda visszavétele. 1686. június 17. – szeptember. 6. In: História 1986. A Buda visszafoglalásának 300. évfordulójára kiadott emlékszám.