Mivel gróf Marsigli, mint a császári hadsereg ezredes hadmérnöke jelentős szerepet játszott a török alóli felszabadító harcokban, s így nagyon fontos műszaki főtisztje volt a budai ostromnak, így az ő oldalán folyamatosan megosztjuk a budai ostromműveletek eseményeit…

1686. június 18-án kezdődött meg a török uralom alatt álló Buda ostroma.

Buda visszavétele. 1686. június 17. – szeptember. 6.

Július 11.

Az esős idő ellenére felvontatnak az éjszaki új ütegállásokba öt ágyút és két mozsarat. Gonzales tüzérei robbanó lövedékeket kezdenek lőni a várba.

Ismét hír érkezik a Szeged felől közeledő török-tatár seregről. Lotharingiai Károly intézkedik, hogy Peter Ernst Mercy altábornagy vezetésével háromezer lovas és hat század gyalogos keljen át Pest védelmére. Caprara tábornagynak is parancsot küld, hogy indítson el a hadtestéből egy vértes- és két dragonyosezredet, a Buda alatti táborba.

Miksa Emánuel, Bádeni Lajos és Savoyai Jenő felkeresik a fővezér táborát, és megelégedéssel nyilatkoznak a jól kiépített ostromművekről. Azután Pestre indulnak Mercy táborába, ahol ugyancsak megfelelőnek találják a védelmi készültséget. Nincs kétségük, hogy az ellenség kísérlete, ha a pesti oldalról kísérel meg segítséget vinni a várba, kudarcba fullad.

A bajor oldalon balesett történik. Miksa Emánuel, Bádeni Lajos és a főaknász az első vonalban tanácskoznak, amikor egy rövid röppályájú bajor ágyúgolyó mellettük csapódik be az árokba. Leszakítja a választófejedelem mellett álló főaknász fejét, s megöl két másik aknászt. A vezérek sértetlenek maradnak.

Július 12. péntek:

A lotharingiai herceg ostromműveinek állása a következő: készen áll négy párhuzamos árok, jól ellátva közlekedő vonalakkal és a gyalogság számára kiépített gyülekezőterekkel. Tizenkét darab 24 fontos ágyú a mai Moszkva téri telepből lövi a falakat, egy kilenc ágyús üteg a kortina előtt a negyedik párhuzamos vonalból, Gonzales öt lövege a Kis-Sváb-hegyről háborgatja a védőket. A mai Széna-térről nyolc, a második és harmadik párhuzamos árok közötti területről hat mozsár, a mai Moszkva téri üteg mellől egy Gonzales-féle mozsártelep veti a bombáit a várba. A balszárnyon a brandenburgiak felől kilenc ágyús üteg töri a rést és huszonkét tábori ágyú veti tüzes golyóit a paliszádokra. Mellőlük egy taracküteg bombázza a várat.

A kirohanások ellen minden oldalon földsáncok – a brandenburgiak felől cölöpsor is –, továbbá hat ágyú a Rózsadombon, s egy üteg a mai Mártírok útja felől védik az ostromlókat.

Napfelkelte előtt három gránátos megvizsgálja az északi falon ütött réseket. Egyiket középen, a másik kettőt a bástyáknál. Véleményük szerint az Esztergomi rondella rése közelíthető meg; a többi hely igen meredek és nehezen mászható meg, ráadásul a résen túl laza a talaj, s így lehetetlen megkapaszkodni. Ismét megszólalnak az ágyúk, hogy szélesítsék a réseket.Az egyik bajor ütegnél egy tüzet fogott lőporos hordó néhány katona halálát okozza.

A rajzon egy ostrom üteg ágyúi és előttük a megerősített sáncvonal.

A bejegyzések forrása: Varga J. János: „Buda visszavétele. 1686. június 17. – szeptember. 6. In: História 1986. A Buda visszafoglalásának 300. évfordulójára kiadott emlékszám.