1690. április 13-án kapitulált a kanizsai török Å‘rség...

1686-ban, amikor Buda felszabadult, még abban az évben szabaddá lett Pécs, Siklós és Szeged is, sÅ‘t 1688-ban már Belgrádot is elfoglalták a szövetségesek, Székesfehérvár ugyancsak ebben az esztendÅ‘ben kapitulált Batthyány Ádám fÅ‘kapitány elÅ‘tt, de az erÅ‘s Szigetvár Å‘rsége is csak 1689-ben adta meg magát; a szintén jól kiépített és megerÅ‘sített Kanizsa is erre a sorsra jutott mikor Batthyány Ádám és Zichy István csapatai szorosan körül fogták. Amikor az elszigetelt várból hírvivÅ‘ként kiszökött török tisztet Zichy lefejezette, a megcsonkított törzset a várbelieknek jól látható helyen kifüggesztette, melyre ilyen török nyelvű szöveggel írott táblát akasztatott: "Te kanizsai pasa, kiküldtél engem, hogy a szorongatott várnak segítséget hozzak. Miután azt a földön nem találtam, elmentem a túlvilágra megkeresni." A vár 1690-ben szabadult fel…

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. ZrínyitÅ‘l Rákócziig. - kézirat

"Az 1690-es esztendÅ‘ elsÅ‘ és egyetlen eredménye a Batthyány Ádám dunántúli fÅ‘kapitány és Zichy István által körülzárt (Nagy)Kanizsa kapitulációja volt. A törökországi összeköttetéseitÅ‘l elvágott, de még mindig meglehetÅ‘sen jó környékbeli utánpótlással rendelkezÅ‘ várat 1689 januárjában fogták szoros blokád alá. Elfoglalására nem áldoztak életet, mivel kívül esett a hadműveleti fÅ‘ irányon.

A várat Szigetvár 1566. évi eleste után az Udvari Haditanács olasz mesterekkel nagy költséggel a Dunántúl egyik legerÅ‘sebb végvárává építette ki. A szabályos ötszögletű, sarkain ó-olasz rendszerű bástyákkal megerÅ‘sített vár a Kanizsa folyó szélesen szétterülÅ‘ mocsaras térségében állt. Biztonságát az is fokozta, hogy rendkívül széles, 120-160 métert is elérÅ‘ szélességű vizesárok övezte, s a környezÅ‘ ingovány 3-400 lépésre zárta el a szárazföldtÅ‘l. A várat a parttal két hosszú cölöphíd kötötte össze.

Miután a törökök a város minden tartalékát felélték, kénytelenek voltak a tisztességes megadás útját választani. 1690. március 13-án négy török tiszt jött ki a várból Batthyány Ádámhoz, hogy a pasa nevében és megbízásából tárgyaljanak Kanizsának az egri, a székesfehérvári és a szigetvári feltételekhez hasonló alapokon való átadásán. A tárgyalások gördülékenyen zajlottak s rövidesen magyar és török delegáció vitte Bécsbe a kapitulációs szerzÅ‘dés tervezetét, hogy a császár ratifikálja azt. A magyar táborban zajló tárgyalások alatt négy magyar tiszt tartózkodott a várban a pasa vendégeként. Ekkor Batthyány a két várkaput és a külsÅ‘ védműveket megszállta. A küldöttek március 22-én tértek vissza a császárvárosból Kanizsa alá, az uralkodó által jóváhagyott és a szigetvárihoz hasonló megadási szerzÅ‘déssel. Miután a pasa átadta Kanizsa várának teljes hadfelszerelését - közel 249 kisebb-nagyobb ágyút (!) és 35 mozsarat - Batthyány Ádám fÅ‘kapitánynak, és megérkezett a törökség málháját, az asszonyokat, öregeket és gyerekeket a dunai hajókig elszállító kocsik, 1690. április 13-án, 90 évi oszmán uralom után lehullott a próféta zászlaja Kanizsa ormáról is. A fontos várat magyar katonaság vette birtokába."

lásd. SUGÁR István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983. 238-239.

Érdemes jól megfigyelni az 1690-ben készült metszetet, a kép elÅ‘terében a városi muszlim lakosság és a vitézek temetÅ‘je látható.