1690 - Kanizsa török kapitulációja

1690. április 13-án kapitulált a kanizsai török őrség...

1686-ban, amikor Buda felszabadult, még abban az évben szabaddá lett Pécs, Siklós és Szeged is, sőt 1688-ban már Belgrádot is elfoglalták a szövetségesek, Székesfehérvár ugyancsak ebben az esztendőben kapitulált Batthyány Ádám főkapitány előtt, de az erős Szigetvár őrsége is csak 1689-ben adta meg magát; a szintén jól kiépített és megerősített Kanizsa is erre a sorsra jutott mikor Batthyány Ádám és Zichy István csapatai szorosan körül fogták. Amikor az elszigetelt várból hírvivőként kiszökött török tisztet Zichy lefejezette, a megcsonkított törzset a várbelieknek jól látható helyen kifüggesztette, melyre ilyen török nyelvű szöveggel írott táblát akasztatott: "Te kanizsai pasa, kiküldtél engem, hogy a szorongatott várnak segítséget hozzak. Miután azt a földön nem találtam, elmentem a túlvilágra megkeresni." A vár 1690-ben szabadult fel…

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. - kézirat

 

"Az 1690-es esztendő első és egyetlen eredménye a Batthyány Ádám dunántúli főkapitány és Zichy István által körülzárt (Nagy)Kanizsa kapitulációja volt. A törökországi összeköttetéseitől elvágott, de még mindig meglehetősen jó környékbeli utánpótlással rendelkező várat 1689 januárjában fogták szoros blokád alá. Elfoglalására nem áldoztak életet, mivel kívül esett a hadműveleti fő irányon.

 

 

 

A várat Szigetvár 1566. évi eleste után az Udvari Haditanács olasz mesterekkel nagy költséggel a Dunántúl egyik legerősebb végvárává építette ki. A szabályos ötszögletű, sarkain ó-olasz rendszerű bástyákkal megerősített vár a Kanizsa folyó szélesen szétterülő mocsaras térségében állt. Biztonságát az is fokozta, hogy rendkívül széles, 120-160 métert is elérő szélességű vizesárok övezte, s a környező ingovány 3-400 lépésre zárta el a szárazföldtől. A várat a parttal két hosszú cölöphíd kötötte össze.

 

Miután a törökök a város minden tartalékát felélték, kénytelenek voltak a tisztességes megadás útját választani. 1690. március 13-án négy török tiszt jött ki a várból Batthyány Ádámhoz, hogy a pasa nevében és megbízásából tárgyaljanak Kanizsának az egri, a székesfehérvári és a szigetvári feltételekhez hasonló alapokon való átadásán. A tárgyalások gördülékenyen zajlottak s rövidesen magyar és török delegáció vitte Bécsbe a kapitulációs szerződés tervezetét, hogy a császár ratifikálja azt. A magyar táborban zajló tárgyalások alatt négy magyar tiszt tartózkodott a várban a pasa vendégeként. Ekkor Batthyány a két várkaput és a külső védműveket megszállta. A küldöttek március 22-én tértek vissza a császárvárosból Kanizsa alá, az uralkodó által jóváhagyott és a szigetvárihoz hasonló megadási szerződéssel. Miután a pasa átadta Kanizsa várának teljes hadfelszerelését - közel 249 kisebb-nagyobb ágyút (!) és 35 mozsarat - Batthyány Ádám főkapitánynak, és megérkezett a törökség málháját, az asszonyokat, öregeket és gyerekeket a dunai hajókig elszállító kocsik, 1690. április 13-án, 90 évi oszmán uralom után lehullott a próféta zászlaja Kanizsa ormáról is. A fontos várat magyar katonaság vette birtokába."

 

lásd. SUGÁR István: Lehanyatlik a török félhold. Bp. 1983. 238-239.

 

Érdemes jól megfigyelni az 1690-ben készült metszetet, a kép előterében a városi muszlim lakosság és a vitézek temetője látható.