1690. június 8-án a török Porta kinevezte szövetségesét, Thököly Imrét Erdély fejedelmének…

1690-ben császári csapatok és a szövetségeseik ugyan jelentÅ‘s sikereket értek (elfoglalták Belgrádot, megszállták Erdélyt és mélyen benyomultak a Balkánra, csupán néhány magyarországi erÅ‘sség dacolt velük, mint pl. Szigetvár, Kanizsa, Székesfehérvár és Nagyvárad), de Nyugaton a Rajna mentén XIV. Lajos francia király újabb háborút indított I. Lipót ellen, s ez megnehezítette a szövetségesek helyzetét. Ráadásul a Török Birodalom belsÅ‘ válságán újra sikerült úrrá lennie az oszmán vezetésnek: II. Szulejmán szultán a tehetséges és energikus Köprülüzáde Musztafa pasát emelte a nagyvezéri méltóságba, aki rögtön felkészült a Szent Liga erÅ‘i elleni visszavágásra. Az új nagyvezér rövidesen 100-ezer fÅ‘s hadsereget állított fegyverbe és vont össze a birodalom európai területein, valamint parancsba adta a krími tatároknak, hogy jelentÅ‘s erÅ‘vel támogassa a török fÅ‘erÅ‘ket a Balkánon és a Kárpát-medencében. Thököly ImrérÅ‘l sem feledkezett meg: az éppen elhunyt Apaffy Mihály erdélyi fejedelem utódjául nevezte ki, s több mint 15-ezer fÅ‘nyi török-tatár sereget küldött a segítségére, valamint megparancsolta a román vajdáknak, hogy minden erejükkel támogassák a kuruc királyt, az erdélyi trónért vívott harcában. 

Az 1690-es esztendÅ‘ a nagy visszacsapás éve volt. A sikereket Thököly Imre csapatai nyitották meg (valójában ez volt a kuruc király "hattyúdala"). Mivel a Habsburg erÅ‘knek a Rajna mentén is nagy erÅ‘kkel kellett küzdeniük a franciák ellen, így az akkori fÅ‘vezér Bádeni Lajos Å‘rgróf meglehetÅ‘sen szűkre szabott keretbÅ‘l gazdálkodhatott, s bár jelentÅ‘s számban rendelt seregébe magyar kontingenst, még így is jóval alul maradt számbelileg az ellentámadást tervezÅ‘ oszmánokkal szemben. Fel kellett tehát adni a balkáni foglalásokat (a török ellen fellázadt szerbek nagy tömegben érkeztek ekkor a magyar határok közé, hogy a visszatérÅ‘ törökök bosszújától megmenekedjenek); a nagyvezér újra visszahódította Belgrádot, s Thököly betört Erdélybe…

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. ZrínyitÅ‘l Rákócziig. – kézirat.