1690 - Thököly Imre Erdély fejedelme

1690. június 8-án a török Porta kinevezte szövetségesét, Thököly Imrét Erdély fejedelmének…

 

1690-ben császári csapatok és a szövetségeseik ugyan jelentős sikereket értek (elfoglalták Belgrádot, megszállták Erdélyt és mélyen benyomultak a Balkánra, csupán néhány magyarországi erősség dacolt velük, mint pl. Szigetvár, Kanizsa, Székesfehérvár és Nagyvárad), de Nyugaton a Rajna mentén XIV. Lajos francia király újabb háborút indított I. Lipót ellen, s ez megnehezítette a szövetségesek helyzetét. Ráadásul a Török Birodalom belső válságán újra sikerült úrrá lennie az oszmán vezetésnek: II. Szulejmán szultán a tehetséges és energikus Köprülüzáde Musztafa pasát emelte a nagyvezéri méltóságba, aki rögtön felkészült a Szent Liga erői elleni visszavágásra. Az új nagyvezér rövidesen 100-ezer fős hadsereget állított fegyverbe és vont össze a birodalom európai területein, valamint parancsba adta a krími tatároknak, hogy jelentős erővel támogassa a török főerőket a Balkánon és a Kárpát-medencében. Thököly Imréről sem feledkezett meg: az éppen elhunyt Apaffy Mihály erdélyi fejedelem utódjául nevezte ki, s több mint 15-ezer főnyi török-tatár sereget küldött a segítségére, valamint megparancsolta a román vajdáknak, hogy minden erejükkel támogassák a kuruc királyt, az erdélyi trónért vívott harcában. 

 

Az 1690-es esztendő a nagy visszacsapás éve volt. A sikereket Thököly Imre csapatai nyitották meg (valójában ez volt a kuruc király "hattyúdala"). Mivel a Habsburg erőknek a Rajna mentén is nagy erőkkel kellett küzdeniük a franciák ellen, így az akkori fővezér Bádeni Lajos őrgróf meglehetősen szűkre szabott keretből gazdálkodhatott, s bár jelentős számban rendelt seregébe magyar kontingenst, még így is jóval alul maradt számbelileg az ellentámadást tervező oszmánokkal szemben. Fel kellett tehát adni a balkáni foglalásokat (a török ellen fellázadt szerbek nagy tömegben érkeztek ekkor a magyar határok közé, hogy a visszatérő törökök bosszújától megmenekedjenek); a nagyvezér újra visszahódította Belgrádot, s Thököly betört Erdélybe…

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat.