Húsvétra:

"Obsidio Szigetiana." – Szigetvár végvári történeti múltjáról és a Zrínyiek „örökségéről.”
Történelmi és kulturális oldal.

 

Húsvétra...

 

„Mint Phoenix hamubul költi nemzetségét”

 

A Főnix

 

A tűzben elégő és hamvaiból harmadnapra feltámadó főnixmadár az önkéntes áldozatvállalás régi jelképe, amelyet a kereszténység is magához kapcsolt, Jézus Krisztus önkéntes és tökéletes áldozata révén. Szükséges az áldozat, hogy az újjászületés megtörténhessen, másként ez el sem képzelhető. A korszak gondolkodásában mélyen gyökerezik és meghatározó ez a jelkép, amiként oly jól ismert a pelikán is, amely saját vérével-húsával táplálja fiait. A főnix szimbólum Zrínyi számos munkájában előfordul.

 

„A ‘hamu’ jelentését az Adriai tengernek Syrenája kötet végén a Peroratio világítja meg. Az első szakasz sorait sokan idézték: «Véghőz vittem immár nagy hírű munkámat...» a várvédelem jelentőségét univerzális dimenziókba ismét természeti szimbólumok emelik. A záró sor: «Vígan burittatom hazám hamuival» bonyolult asszociációs tömörítés. A hajnali fohászban már elhangzik a krisztusi szózat: Zrínyi meghal, de fia – «Mint Phoenix hamubul költi nemzetségét.» A főnix az ókori mesék madara: ötszáz vagy ezerévenként elégeti magát a Nap oltárán, és harmadnap poraiból feltámad. A feltámadás a megújulás szimbóluma, a reneszánsz évszázadaiban gyakran idézik. A négy őselem naptár ábrázolásaiban a tűz attribútuma. A tűzet megszemélyesítő ifjú kezében lángoló fészket tart, a lángokban főnix ül. Magyarországon tele van főnixekkel az egész XVI-XVII. század. Számba véve a Szigeti veszedelemben a természeti szimbólumok oda-vissza utalásait, feltevésünk szerint az elhamvadt haza, a magát elégető Főnix, hogy példájára a hamvakból újjászülessen.”

 

Magyarok Főnixe – így nevezik Zrínyit a korabeli propagandaanyagok. Hírneve hamarosan Európa-szerte ismert, hiszen számos külföldi egyetemen – Bécsben, Prágában, Krakkóban, de főként Heidelbergben és Wittenbergben – tanuló magyarországi diák munkájaként szerkesztették és adták ki azt a De Sigetho Hungariae propugnaculo című latin nyelvű munkát, mely a szigeti hőst magasztalja. Előszavában hősiességét többek közt az ókori görögök nagyszerűségéhez hasonlítja, és Zrínyit az "Isten által felmagasztalt hős"-nek, "Magyarország főnix"-ének nevezik.

 

(Az újjászülető főnix-nemzetség nem tört össze. A szigetvári hős fia, Zrínyi György az elkövetkező korszak híres törökverő bajnoka lett, olyan fegyvertársakkal, mint Nádasdy Ferenc és a Batthyányak.)

 

 

Szerecz Miklós: Vitézség tükrei. Zrínyitől Rákócziig. – kézirat

 

"Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.” Jn 10. 17.

 

R. Várkonyi Ágnes: A párbeszéd esélyei (A végvárrendszer-kutatások humánökológiai megközelítéséről). In: Végvár és környezet (Studia Agriensia 15) Tudományos tanácskozás előadásai - Noszvaj, 1993. Okt. 14-15. Szerk. Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Eger. 1995. 23.

 

…Luftri &haereditario à Zrinio Comiti, Nicolao, Heroi incomparabili, Phoenici Hungariae, non minus fortitudine Heroica, quam honestilissime morte toto terrarum orbe notissimo, út qui in oppugnatione Sigethana, quam triginta quinq, dierum specio fortisimè justinuit…"vö. De Sigetho Hungariae propugnaculo. Közzéteszi: Kőszeghy Péter. Bp. 1987 (fakszimile)

 

A főnix jelképről részletesen lásd. itt. Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai. Bp. 1995. 253-264.