Hogyan dolgozik a muzeológus?

Hogyan dolgozik a muzeológus? – kiderül a vármúzeumban
2012. április 26. 11:42

 

Az első, nagy sikerű numizmatikai előadás után május 4-én 18 órakor újra várják a téma iránt érdeklődőket a szigetvári vár múzeumában.

 

Éremgyűjtő és amatőr helytörténész klub szerveződik Szigetváron, amelyben a numizmatika és/vagy Szigetvár története iránt érdeklődők alkothatnak közösséget.

 

A formálódó klub – Bozsogi Tamás és Lebedy János szervezésében – május 4-én este 18 órára invitál a vár múzeumába minden Szigetvár és környékének története iránt érdeklődő polgárt. Az előadó Rózsás Márton barcsi muzeológus lesz, előadásának címe: Hogyan dolgozik a muzeológus?

 

SZH - Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

 


2012. április 24. György napja:

Szent György-napi üdvözlet...

 

Observadissimi Amici! 
Ímhol Szent György-napján ezen oldalon az régi vitézek emlékezetére is tisztességet tenni illendő, s magam sem hagyom el ezt, ha mindannyiuknak emlékét egyenként most nem is, de összességben mégis említeni méltó. Györgyök valának számosan, kik az magyar vitézség hírnevét életüket s vérüket nem szánva öregbítették, s nem egy kik az Haza oltárán elhelyezték. Engedtessék meg hát így név szerint megidéznem őket - tudván-tudva, hogy az jeles névsor nem teljesség, inkább csak töredék:

Fráter György - a katona, a "fehér barát", s életével is áldozó pap.
Szondi György - a drégelyi oroszlán, kinek hírneve örök.
Thúry György - a magyar Cid, a legyőzhetetlen bajnok, ki életével és halálával is példája s tükre a magyar vitézeknek.
A két Zrínyi György - a szigeti hős fia, és unokája, kik mind jelesül - a név kötelezz - részt vettek az ország védelmében, s e nagy família örök hírnevét tovább vitték, öregbítették és hagyományozták.
Thurzó György - Magyarország zászlósúra, a 15-éves háború jeles harcosa.
A két Rákóczi György - erdélyi fejedelmek, apa és fia, akik mindketten - a magyar szabadság ügye mellett állottak, s noha szerencséjük és talentumok sem volt egyenlő, az végső órán igazán példát szolgáltattak.
Palocsay György, Ottlyk György - II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem főtisztjei, kik Pro patria et libertate zászlaja alatt küzdöttek.
Horváth György - II. Rákóczi Ferenc palotás hajdúinak zászlósa, a görgényi vár utolsó pillanatig védelmező bajnoka, aki áttörve az ellenséges ostromgyűrűn visszavezette maradék embereit a vezérlő fejedelem zászlai alá...

Nevüket említve, dicsőség az emlékezetükre! 
És - példájukat nézve - üdvözlet minden György nevű oldal látógató barátunknak!

Szigetvári Híradó:

"Mi, szigetváriak tudjuk, hogy Zrínyi katonái vagyunk: büszkék és elszántak"

2012. április 21. 13:20

"Mi, szigetváriak tudjuk, hogy Zrínyi katonái vagyunk: büszkék és elszántak"

Kolovics János polgármester szombati Civitas Invicta-ünnepségen, a hivatalos dokumentum átvétele után elhangzott beszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Tisztelt házelnök úr!
Tisztelt ünneplő szigetváriak!
Tisztelt vendégeink!

 

Szigetvár történelme példája azon kevesek közé tartozik, amely nemcsak a miénk, hanem egész Magyarországé.

Az új Magyarországé. Amely felismerte, milyen fontos megemlékezni múltunkról, hőseinkről, kiemelkedő történelmi eseményeinkről. Méltóan megemlékezni róluk,  hiszen életeken, nemzedékeken átívelő példákat állítanak elénk.

Szigetvár védőinek 1566-os hősiességét a Magyar Országgyűlés 2011. október 17-én törvénybe foglalta, ettől a naptól: Szigetvár Civitas Invicta - a Leghősiesebb Város.

Mi, magyarok, sok hőssel büszkélkedhetünk. Gondoljunk csak Európa egyik leghíresebb uralkodóházára, az Árpád-háziakra, amely a legtöbb szentet adta a katolikus egyháznak. Ott van István és László, ott van a világhírű Hunyadi Mátyás és apja, akiért a harang szól. Ott van a szabadság költője, a forradalmár Petőfi, a legnagyobb magyar, Széchenyi. Ott vannak az aradi hősök. Ott vannak a modern korok hősei, a feltalálók, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Irinyi, Kandó, Puskás Tivadar. Ott vannak tudósaink, Kármán, Naumann, Wigner, Szentgyörgyi, Teller, és művászeink, Liszt, Bartók, Kodály. És ott vannak '56 névtelen hősei, no meg a pesti srácok. S most ebbe a sorba illesztett bennünket, Szigetvárt a Magyar Országgyűlés.

Köszönjük hőseink nevében! Megérdemelték az utókor e nagyszerű elismerését.

A történelem során, szinte alig múlt el évszazad anélkül, hogy mi, magyarok ne védtük volna meg Európát, a keresztény világot, a művelt Nyugatot, ne harcoltunk volna népek és nemzetek szabadságáért. Ha kellett, erőnket, de ha kellett, hét vérünket adtuk érte. Így volt ez itt, Szigetváron is.

Szigetvár védőinek hősiességéről és ennek Európára vetülő hatásáról Richelieu bíboros a francia államférfi így vélekedett:

„Csodára volt szükség, hogy a Habsburg birodalom fennmaradjon! Ez a csoda Szigetváron történt meg. Itt dőlt el a kérdés, hogy a kereszt uralkodik-e Európában vagy a félhold!”

Büszke lehet az a város, amelynek saját hőse van, büszke lehet az a város, mely Magyarország-, Európa-, s a nagyvilág-szerte a Leghősiesebb Város.

Szigetvár a mi városunk. Erős város, erős közösség. És e közösség ereje ott gyökerezik hőseink erejében, önfeláldozásában, emberségében. Ezért vagyunk, s leszünk képesek mindenkor úrrá lenni legnagyobb problémáinkon is, ezért vagyunk és leszünk képesek megbirkózni mindig a bennünket éppen támadó fenevaddal. Hívják azt pogány seregnek vagy éppen globális válságnak.

Zrínyi maroknyi csapatával erős, összenőtt és bátor közösségként rohant az ütközetbe, rohant a biztosnak látszó halálba. Halálukkal váltották meg életek ezreit. 

Tőlünk, mai szigetváriaktól és mai magyaroktól e kor nem halált kíván. Cselekvést, akaraterőt, kitartást és elszántságot. Ebben kövessük Zrínyi Miklóst és hős katonáit, mert közel félezer év után ma erre van szükségünk a világban.

Mi, szigetváriak, tudjuk, hogy haladjon bár gyorsan a történelmi idő, mi mindannyian, akik itt születtünk, nevelkedtünk és dolgozunk, vagy kerüljünk bárhová a Föld kerekén, mi mindannyian Zrínyi katonái vagyunk.

Büszkék és elszántak.

Éppen ezért, e múltban kiérdemelt cím, az elismerés egyben a jövőt, a holnapot is jelenti Szigetvár számára. És ha e jövő csak kicsit is olyan dicső lehet, mint a múlt, akkor – Széchenyitől kölcsönözve – Szigetvár volt, én azt szeretem hinni, lesz!

Szigetvár nevében szeretnék köszönetet mondani Pichler Imre úrnak, Szigetvár országgyűlési képviselőjének, hogy ügyünk élére állt, és az Országgyűlés elé vitte a „Leghősiesebb Város” cím adományozását. Szeretnék köszönetet mondani Lezsák Sándor úrnak, a Magyar Országgyűlés alelnökének és Bánki Erik országgyűlési képviselő úrnak, akik ugyancsak mellénk álltak, és képviselő úrral együtt jegyzik a 2011. szeptember 9-én benyújtott törvényjavaslatot.

 

Tisztelt elnök úr!
Tisztelt vendégeink!
Tisztelt szigetváriak!

Isten óvja Szigetvárt, Isten óvja Magyarországot!

SZH/ Fotó: Berta Zoltán szívességéből (köszönjük!)

 

forrás

Tartalom átvétel