A szigetvári önkormányzat és a Szigetvári Várbaráti Kör-szervezte ünnepség a déli harangszóval kezdÅ‘dött a Rókus-templom mellett, ahol a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola rövid műsorát követÅ‘en Konkoly Gergely önkormányzati képviselÅ‘ mondott beszédet.

„1686-87 telén vette kezdetét a szigetvári törökök háborgatása, nyugtalanítása a vár, illetve a város ellen intézett kisebb-nagyobb katonai beavatkozások során. (...) 1688. április 14-én gróf Gabriele Vecchi császári alezredes Sziget városát és várát lÅ‘távon kívül, szoros 16 földsánccal megerÅ‘sített ostromgyűrűbe zártatta. Csaknem egy év körülzárás után, az éhezés és hideg által megtizedelt népét látva Hasszán bég elvesztette a gondjára bízott erÅ‘sség felmentésébe vetett legcsekélyebb reményét is. 1689. január 8-án Sziget képviseletében három tekintélyes férfiút küldött a blokád parancsnokához Haszán bég, bejelentve, hogy kész méltányos feltételek mellet kapitulációs egyezményre lépni. (...) A szigetvári törökök kapitulációs egyezménye 10 pontból állt, melyek szabad elvonulást biztosítottak Sziget török népének” – idézte fel beszédében a képviselÅ‘ a vár feladásának elÅ‘zményeit, majd így folytatta: „Lipót császár 1689. január 29-én ratifikálta, szentesítette a szigetvári kapitulációs szerzÅ‘dést. A szigetvári török küldött köszönetét fejezte ki a katonák és a tisztek, nem kevésbé a szigeti polgári lakosság nevében a humánus kapitulációs egyezményért. A török és császári küldötteknek BécsbÅ‘l való hazatérte után Haszán bég Sziget várát 1689. február 13-án átadta a császáriaknak. (...) Kerek egy hónap múltán, 1689. március 13-án vonult el a törökség Sziget falai közül.”

A képviselÅ‘ emlékeztetett: Szigetvár jó kapcsolatokat ápol török testvérvárosával, Trabzonnal, Szulejmán szultán szülÅ‘városával. „A két nép között mára a közös, egymás nagyságát elismerÅ‘ és együttműködÅ‘ barátság alakult ki, melyet a 90-es években emelt barátságpark jellemez a legjobban” – mondta. Kitért a kulturális és gazdasági kapcsolatok folyamatos mélyülésére, s arra, hogy ezek során arra törekednek, hogy úgy a szigetváriak - és általában a magyarok -, mint a trabzoniak elsÅ‘sorban a barátságra gondoljanak a két nép viszonylatában.

A beszéd után a Fazekas Róbert, Szigetvár alpolgármestere, Konkoly GergÅ‘ képviselÅ‘ és Varga Zoltán, a Szigetvári Várbaráti Kör elnöke megkoszorúzták a templom falán lévÅ‘ emléktáblát, majd az ünneplÅ‘k átvonultak a városháza elé, amelynek falára újabb koszorú került.

Az ünnepségen részt vett többek közt Horváth Krisztián jegyzÅ‘, szigetvár alpolgármesterei: Fazekas Róbert és dr. Simon János, a Szigetvári Várbaráti Kör tagjai és elnöke, az intézmények vezetÅ‘i, a Zrínyi Miklós HagyományÅ‘rzÅ‘ Egyesület tagjai, valamint városunk diákjai

Ez történt Szigetváron a tricentenárium idején, 1989-ben

"A fÅ‘téren álló (...) római katolikus plébániatemplomban közös állami és egyházi ünnepélyt tartottak. A Himnusz elhangzása után Nagyváradi János, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük a Török Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselÅ‘it és a bécsi fÅ‘papi küldöttség tagjait. Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy három kerek évforduló kapcsolódik 1989-hez: Szigetvár elsÅ‘ török parancsnoka, Ali pasa 400 éve emeltette a nevét viselÅ‘ dzsámit, a vár és a város 300 éve került ismét magyar kézre, II. József császár 200 éve alakíttatta át a dzsámit barokk templommá és akkor festette Dorfmeister István a kupola híres freskóját.

A szigetvári Tinódi kórus ünnepi hangversenyt adott orgonakísérettel, ez alkalommal avatták fel a templom új orgonáját. Az évforduló tiszteletére emléktáblát helyeztek el az épület falán. Ravazdi László, a várbaráti kör elnöke mondott avatóbeszédet, majd megkoszorúzták a márványtáblát. Ezt követÅ‘en hálaadó istentiszteletet tartottak a templomban, az ünnepi misét Cserháti József pécsi megyéspüspök celebrálta. Az évforduló köszöntésére megszólaltatták a legendás öregharangot, amelyet a hagyomány szerint a törökdúlás elÅ‘l 1566-ban elástak, csak a város XVIII. századi újjáépitésekor került napvilágra, s 1772-ben újraöntöttek.

A tricentenáriumi évfordulóhoz többnapos eseménysorozat kapcsolódott. Történelmi konferenciát rendeztek, amelyen a Szigetvárral, a török hódoltsággal és a felszabaditó háborúval kapcsolatos kutatásaik eredményeirÅ‘l számoltak be a szakemberek. A várbaráti kör ezüst és bronz érmeket veretett. Megjelent a 'Szigetvár és vidéke' című alkalmi újság, amely próbaszáma a tervezett önálló városi lapnak. Hangversenyt tartottak, Zrínyi Miklósról szóló filmet vetítettek, kiállításokat nyitottak, és új kiadványokat jelentettek meg." (MTI-archívum)

Kép és szöveg: Király Erika

forrás