Új sorozat indul:

Figyelem!

 

Elindult új sorozatunk, mely Szigetvár környéki erődök, várak, kastélyok, települések feltérképezésére törekszik - Lebedy János Uram kutatásai alapján - s ezen keresztül nem csak a végvári korszakra tekintünk rá, hanem egy hosszabb időszak - a "török világ" előtti történelmi korszakról is képet alkothatunk. 

 


Ez a kép - Lebedy János szerkesztése és rajza - a középkori Szigeth-től keleti irányba Szentlőrincig elterülő vidéket ábrázolja (felhívom a figyelmet, Tinód helységre, amely vélhetően Tinódi Lantos Sebestyén szülőhelye). Jól kitetszik a középkori település sűrűség - s az is, hogy ma már számos helységnek "nyoma sincs".

 


Meghívó:

"Várbeli Esték

címmel előadássorozatot indítunk, mely terveink szerint tavaszig szervezünk.

 

- Február 24-én, pénteken 16:30-kor Lebedy János Szigetvár középkori település rajzáról tart előadást.

- Március 2-án, pénteken 16:30-kor szigetvári zsidóság történetéről kerekasztal beszélgetést tartunk a várban.

- Március 8-án, csütörtökön 17:00-kor Nőnapi köszöntőt tartunk a várban.
Minden kedves hölgyet szeretettel várunk.

- Március 16-án, pénteken 17:00-kor Irodalmi estet tartunk a várban.

- Március 23-án, pénteken 17:00-kor Varga Zoltán vezetésével "Szigetvár és a Zrínyiek a magyar költészetben" címmel Irodalmi estet tartunk a várban.

Várjuk szeretettel az érdeklődőket Szigeth Várában!

323 éve kapitulált a török.

323 éve, hogy kapitulált a török

2012. február 13. 15:38

Sziget vára 1689. február 13-án szabadult fel a 123 éves török uralom alól. Szigetvár polgárai és diákjai, ahogy minden esztendőben, az idén is ünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg a jeles évfordulóról.

 


A szigetvári önkormányzat és a Szigetvári Várbaráti Kör-szervezte ünnepség a déli harangszóval kezdődött a Rókus-templom mellett, ahol a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola rövid műsorát követően Konkoly Gergely önkormányzati képviselő mondott beszédet.

„1686-87 telén vette kezdetét a szigetvári törökök háborgatása, nyugtalanítása a vár, illetve a város ellen intézett kisebb-nagyobb katonai beavatkozások során. (...) 1688. április 14-én gróf Gabriele Vecchi császári alezredes Sziget városát és várát lőtávon kívül, szoros 16 földsánccal megerősített ostromgyűrűbe zártatta. Csaknem egy év körülzárás után, az éhezés és hideg által megtizedelt népét látva Hasszán bég elvesztette a gondjára bízott erősség felmentésébe vetett legcsekélyebb reményét is. 1689. január 8-án Sziget képviseletében három tekintélyes férfiút küldött a blokád parancsnokához Haszán bég, bejelentve, hogy kész méltányos feltételek mellet kapitulációs egyezményre lépni. (...) A szigetvári törökök kapitulációs egyezménye 10 pontból állt, melyek szabad elvonulást biztosítottak Sziget török népének” – idézte fel beszédében a képviselő a vár feladásának előzményeit, majd így folytatta: „Lipót császár 1689. január 29-én ratifikálta, szentesítette a szigetvári kapitulációs szerződést. A szigetvári török küldött köszönetét fejezte ki a katonák és a tisztek, nem kevésbé a szigeti polgári lakosság nevében a humánus kapitulációs egyezményért. A török és császári küldötteknek Bécsből való hazatérte után Haszán bég Sziget várát 1689. február 13-án átadta a császáriaknak. (...) Kerek egy hónap múltán, 1689. március 13-án vonult el a törökség Sziget falai közül.”

 

 

A képviselő emlékeztetett: Szigetvár jó kapcsolatokat ápol török testvérvárosával, Trabzonnal, Szulejmán szultán szülővárosával. „A két nép között mára a közös, egymás nagyságát elismerő és együttműködő barátság alakult ki, melyet a 90-es években emelt barátságpark jellemez a legjobban” – mondta. Kitért a kulturális és gazdasági kapcsolatok folyamatos mélyülésére, s arra, hogy ezek során arra törekednek, hogy úgy a szigetváriak - és általában a magyarok -, mint a trabzoniak elsősorban a barátságra gondoljanak a két nép viszonylatában.

 

 

A beszéd után a Fazekas Róbert, Szigetvár alpolgármestere, Konkoly Gergő képviselő és Varga Zoltán, a Szigetvári Várbaráti Kör elnöke megkoszorúzták a templom falán lévő emléktáblát, majd az ünneplők átvonultak a városháza elé, amelynek falára újabb koszorú került.

Az ünnepségen részt vett többek közt Horváth Krisztián jegyző, szigetvár alpolgármesterei: Fazekas Róbert és dr. Simon János, a Szigetvári Várbaráti Kör tagjai és elnöke, az intézmények vezetői, a Zrínyi Miklós Hagyományőrző Egyesület tagjai, valamint városunk diákjai

Ez történt Szigetváron a tricentenárium idején, 1989-ben

"A főtéren álló (...) római katolikus plébániatemplomban közös állami és egyházi ünnepélyt tartottak. A Himnusz elhangzása után Nagyváradi János, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük a Török Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselőit és a bécsi főpapi küldöttség tagjait. Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy három kerek évforduló kapcsolódik 1989-hez: Szigetvár első török parancsnoka, Ali pasa 400 éve emeltette a nevét viselő dzsámit, a vár és a város 300 éve került ismét magyar kézre, II. József császár 200 éve alakíttatta át a dzsámit barokk templommá és akkor festette Dorfmeister István a kupola híres freskóját.

A szigetvári Tinódi kórus ünnepi hangversenyt adott orgonakísérettel, ez alkalommal avatták fel a templom új orgonáját. Az évforduló tiszteletére emléktáblát helyeztek el az épület falán. Ravazdi László, a várbaráti kör elnöke mondott avatóbeszédet, majd megkoszorúzták a márványtáblát. Ezt követően hálaadó istentiszteletet tartottak a templomban, az ünnepi misét Cserháti József pécsi megyéspüspök celebrálta. Az évforduló köszöntésére megszólaltatták a legendás öregharangot, amelyet a hagyomány szerint a törökdúlás elől 1566-ban elástak, csak a város XVIII. századi újjáépitésekor került napvilágra, s 1772-ben újraöntöttek.

A tricentenáriumi évfordulóhoz többnapos eseménysorozat kapcsolódott. Történelmi konferenciát rendeztek, amelyen a Szigetvárral, a török hódoltsággal és a felszabaditó háborúval kapcsolatos kutatásaik eredményeiről számoltak be a szakemberek. A várbaráti kör ezüst és bronz érmeket veretett. Megjelent a 'Szigetvár és vidéke' című alkalmi újság, amely próbaszáma a tervezett önálló városi lapnak. Hangversenyt tartottak, Zrínyi Miklósról szóló filmet vetítettek, kiállításokat nyitottak, és új kiadványokat jelentettek meg." (MTI-archívum)

Kép és szöveg: Király Erika

 

forrás

Tartalom átvétel